A vállalkozások bevallásának határidejét május végével elhagytuk, mégis úgy érezzük, nem árt tisztában lenni azzal, hogy milyen különleges szabályok vonatkozhatnak a behajtatlan követelések könyvelésére. Könyvelőirodánk mai blogbejegyzésében megvizsgálja a behajthatatlan követelések eseteit, és azt, hogyan néz ki ezeknek a könyvelése.
Mit tekintünk behajtatlan követelésnek?
Ha a lejárt követelés pénzügyi rendezését annak adósa nem teljesítési és várhatóan a későbbiekben sem fogja rendezni, akkor az a nyilvántartásba vett követelés – jogszabályi feltételek teljesülése esetén – behajthatatlan követelésnek minősíthető.
A behajthatatlan követelés fogalmáról a társasági adótörvény és a számviteli törvény rendelkezik.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) 4/a. pontja az alábbiak szerint rendelkezik a behajthatatlan követelésről:
Behajthatatlan követelés az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.
A Számviteli törvény (2000. évi C törvény a számvitelről) 3. §. (4) bekezdés 10. pontja szerint behajthatatlan követelés az a követelés,
-
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),
-
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
-
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
-
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
-
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
-
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
-
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell, csak akkor minősül behajthatatlan követelésnek az adott követelés, ha a társaság a Számviteli törvény előírásinak megfelelő módon bizonyítani tudja a behajthatatlanság tényét.
Fontos megemlíteni, hogy az adóssal szemben elindult végrehajtási, vagy csődeljárás még önmagában a követelés behajthatatlanságát nem alapozza meg. A felszámoló, végelszámoló írásos nyilatkozatára van szükség miszerint az adott követelést nem, vagy csak részben tudja kielégíteni.
Minden esetben meg kell vizsgálni a feltételek teljesülését, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat ahhoz, hogy érvényesíteni tudjuk a társasági adóalap csökkentést. Ha a fentebb említett kritériumok bármelyike megmutatkozik, abban az esetben a követelést behajthatatlannak kell minősíteni.
Behajtatlan követelés könyvelése
A behajtatlanság tényét és mértékét bizonylatokkal kell bizonyítani.
Melyek ezek?
- Az egyezségi megállapodással elengedett követelés írásos megállapodása.
- Írásbeli nyilatkozat a fedezethiányról:
- a végelszámolótól
- a felszámolótól
- A végrehajtás sikertelenségét igazoló nemleges foglalási jegyzőkönyv.
- A felszámolási eljárás során keletkezett vagyonfelosztási javaslat.
- Számítási igazolások, hogy a követelés, csak veszteséggel hajtható be.
- Posta által visszaigazolt bizonylat, mely szerint az adós nem fellelhető.
- Elévülés tényét igazoló okirat/okiratok.
Könyvelésnél a számviteli politikában és az értékelési szabályzatban határozzuk meg a behajthatatlanná minősítés részletes szabályait. A behajthatatlan követelés egyéb ráfordításként kerül könyvelésre. Ha a behajthatatlanság tényét nem tudjuk bizonyítani akkor a követelésre értékvesztést kell elszámolni.
A bizonyításhoz szükséges meghatározni az eljárási, bizonylatolási sorrendet, mindezt úgy, hogy a megbízó cég sajátosságait vegyük figyelembe.
Ha a behajthatatlan követelés utólagosan mégis befolyik – az üzleti évet követően – akkor azt egyéb bevételként szükséges könyvelni. Mivel ez egy igen bonyolult és összetett kérdéskör, érdemes a könyvelőiroda munkatársaira bízni.