Nagyon sokakban felmerül a kérdés, hogy mire vonatkozik a könyvelői felelősség, mi a könyvelő büntetőjogi felelőssége? Meddig kell megőriznie egy könyvelőnek, vagy könyvelőirodának a volt ügyfele iratait? Ezekre a kérdésekre keressük a választ mostani blogbejegyzésünkben.
Határozzuk meg a könyvelő büntetőjogi felelősségét
Amikor megírjuk a könyvelői szerződést a kiválasztott könyvelői irodával, vagy könyvelővel, mindig legyen benne a szerződésben, hogy milyen felelősséggel tartozik a könyvelő a cég felé.
Egy könyvelőirodának és maguknak a könyvelőknek is sok adózóval van kapcsolata, sok a munkájuk, rengeteg részletre kell figyelni: határidőkre, különböző bevallásokra, így előfordulhat, hogy bizonyos dolgok a háttérbe kerülnek.
'Az ügyfelek azt várják el a könyvelőiktől, hogy a munkájukban, üzleteik vezetéséhez szükséges adatokkal, információkkal segítségükre legyenek. Vannak könyvelők, akik csak a hozott számlák besorolását és könyvelését továbbá a bevallások beküldését vállalják.'
A mi könyvelőirodánk, a PGM Expert szolgáltatásai között kínálja fel, hogy tanácsadással is segíti ügyfelei vállalkozását, figyelembe véve a gazdasági-, és adózással kapcsolatos helyzetüket.
Eljárási szabályok a könyvelési szerződésben
A könyvelési szerződésben a szerződő feleknek rögzíteni kell – amilyen pontosan csak lehet- az eljárási szabályokat. Ez vonatkozik mindkét félre.
Könyvelő viselkedésével kapcsolatosan rögzíteni kell, hogyan kell eljárni
- később hozott bizonylatok esetében
- alakilag nem megfelelő bizonylatok esetében
- tartalmilag nem megfelelő bizonylatok esetében
- számviteli politika, számlarend és számlatükör kezelésével kapcsolatosan
- másolatok készítése, elektronikus megőrzés
- iratanyag összerendezése
Ügyfél viselkedésével kapcsolatosan rögzítendő:
- könyvelési anyag előkészítésével kapcsolatosan
- ki jogosult információt átadni, illetve kérni.
- bizonylatok elszámolhatóságának igazolása.
- mennyiben adhat utasításokat az ügyfél a könyvelőnek
- iratanyag megőrzése.
A könyvelőnek szükséges bizonyos garanciákat nyújtani. Ezek a garanciák egyben az ügyfél jogos elvárásai is.
Ezek közül a legfontosabbak a következők:
- Rendelkezik azon engedélyekkel, illetve olyan képesítéssel bíró munkatársakkal, amelyeket a törvény számára a vállalt munkafolyamatok végzéséhez előír, továbbá rendelkezik olyan szakmai ismeretekkel amelyek biztosítják a feladatok magas szintű ellátását
- Rendelkezésére áll minden olyan jogforrás, szakirodalom amely biztosíthatja a felmerülő kérdések hatékony kezelését
- Jogszabályok változásának figyelése: A jogszabályok nagyon gyakran változnak. Ha a könyvelő nem nézi meg az éppen aktuális jogszabályt és a régi szerint jár el az adókockázatot jelent az ügyfele számára és természetesen ebben a könyvelő felelőssége is érintett. A jogszabály figyelés mellett nagyon fontos azok helyes értelmezése.
- A kapott adatokból, információkból és bizonylatokból elkészített munkája megfelel a mindenkori törvényi elvárásoknak
- Megfelelő színvonalat biztosító és jogtiszta szoftvereket használ a munkája elvégzéséhez
- Titoktartási kötelezettség és illetéktelen információszerzés megakadályozása
Ki hibázik és kinek a felelőssége?
A polgárjog 6:143.§
- Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt.
- A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.
Az új Ptk. ún. osztott felelősségi rendszerre épül. Ez alapján meg kell különböztetni:
- szerződésen kívüli károkozást (felelősséget)
- szerződésszegéssel okozott kárt.
A szerződésen kívüli károkozás esetében a kárt okozó akkor mentesülhet a felelősség és a kártérítés alól, ha bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy tőle az adott helyzetben elvárható volt.
Ha azonban szerződésszegés történt, akkor a károkozó akkor mentesülhet ha bizonyítani tudja, hogy
- a szerződésszegés az ellenőrzési körén kívül eső és
- a kárt okozó körülmény a szerződéskötés időpontjában előre nem volt látható és
- nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
A könyvelési szerződésben úgy kell megállapodni, hogy a felelősség reális mértékben kerüljön megosztásra könyvelő és ügyfél között.
Nagyon fontos, a könyvelői szerződésben a felek kellő mélységben és pontossággal határozzák meg a feladatokat és a teljesítményeket, hogy egy kár bekövetkezése esetén minél egyértelműbb legyen, kinek a hibájából következett be a kár, s így jogos- a kárt elszenvedő Ügyfél kártérítési igénye a könyvelővel szemben.
Összegyűjtöttünk néhány gyakrabban előforduló precedenst.
Ezen ügyeknél a fennálló hibalehetőségeket, kivételeket és felmentő helyzeteket most nem említjük. Kizárólag az ügyfelekben felmerült kérdések, és gyakori helyzeteket soroljuk fel, tájékoztatás jelleggel.
- Hibásan benyújtott adóbevallás:
Ha a könyvelő hibájából eredendően az adóbevallásban hibásan kerültek kimutatásra a tételek, akkor az Ügyfél, akit megbírságolnak, a mulasztási bírságot ráterhelheti a könyvelőre. Ugyanakkor magát az adóhiányt – elmaradt, meg nem fizetett adót - az Ügyfél fizeti meg. - Új munkavállaló bejelentése:
Ha az Ügyfél megfelelő módon, tartalommal és időben – könyvelői szerződésben rögzített módon és határidőn belül- megadta az új munkavállaló bejelentéséhez szükséges adatokat és ennek ellenére a könyvelő mégis későn vagy nem jelenti be a munkavállalót abban az esetben a mulasztási bírság ráterhelhető a könyvelőre. Nem terhelhető rá a könyvelőre a bírság ha az ügyfél későn jelzi a könyvelőnek az új bejelentés tényét, vagy hiányosan, nem megfelelő módon szolgáltatja a bejelentéshez szükséges adatokat. - Határidő lejárata után beküldött bevallás:
Ha az adózó/ügyfél nem bocsátja időben – a könyvelői szerződésben rögzített módon és határidőn belül– a könyvelő rendelkezésére a bevallás adattartalmának összeállításához szükséges iratanyagot, vagy azt hiányosan, hibásan teljesíti akkor az ebből eredő mulasztási bírság nem terhelhető rá a könyvelőre. Ha azonban időben és megfelelő tartalommal történt az információ-, bizonylat átadás és ennek ellenére későn nyújtja be a könyvelő a bevallást akkor a késői bevallás beküldéséből eredő bírság átterhelhető a könyvelőre. - Ügyfél/adózó átvilágítás:
Ha a könyvelő nem tudja végrehajtani az ügyfél előírt beazonosítását (ügyfél-átvilágítás), akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Ezen túlmenően folyamatosan figyelni kell az ügyfelek tranzakcióit s a pénzmosás gyanúját a törvényben és a könyvelő saját szabályzatában rögzített módon jelenteni kell.
Az ügyfél átvilágítást az üzleti kapcsolat létesítésekor kell elvégezni, továbbá akkor ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. Az ügyfél-átvilágítás keretében történik az ügyfél azonosítása és a személyazonosságának ellenőrzése; az ügyfél nevében vagy képviseletében eljáró személy azonosítása; a tényleges tulajdonos azonosítása; szerződés típusának, tárgyának, időtartamának meghatározása; a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rögzítése; az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése. - Bizonylatok tárolásának kérdése:
Sokakban felvetődik a kérdés, hogy ki őrizze a bizonylatokat, a könyvelő vagy az ügyfél? Ha csak nincs rá külön kikötés a szerződésben, az ügyfél/adózó köteles megőrizni az iratait, amiből a könyvelés/bevallás elkészült. A könyvelő a bevallás/könyvelés elkészülte után köteles visszaszolgáltatni az ügyfelének az iratait, erre pedig átvételi elismervényt kell kitölteni. Ha azonban a felek úgy állapodnak meg, hogy a könyvelőnél maradnak a bizonylatok akkor a könyvelőirodát be kell jelenteni iratőrzési helyként. - Meghatalmazások:
A könyvelők eseti meghatalmazást kapnak az adóhatósággal kapcsolatos egyedi ügyek– elsősorban ellenőrzésekkel kapcsolatos - intézésére.
A könyvelők leggyakrabban állandó képviseletet kapnak, illetve vállalnak az adóhatósági ügyek folyamatos intézésére, s így az ügyfelek nevében, illetve helyett adóbevallásokat tudnak benyújtani, illetve az adóhatóság előtt képviselhetik az ügyfelet. Az EGYKE nevezetű nyomtatványon jelölhető valamennyi elektronikusan, telefonon, valamint személyesen történő képviseleti jogosultság bejelentése. A meghatalmazást a könyvelőnek nem kötelező elfogadnia, s azt vissza is adhatja. Hogy mennyi felelősséget vállal a könyvelő, azt csak ő dönti el.
Láthatjuk, a könyvelői tevékenység számos hibaforrást hordoz magában, ezért nem szabad / nem lenne szabad a könyvelőknek szakmai felelősségbiztosítás nélkül dolgozni. A felelősségbiztosítás a szakmai hibákból, mulasztásokból eredő tisztán pénzügyi veszteségek – mulasztási bírság, adóbírság, egyéb bírságok, önellenőrzési pótlék, késedelmi pótlék - fedezetére szolgál. Könyvelő irodánk Allianz könyvelői felelősségbiztosítással rendelkezik.
Természetesen a fent felsoroltak nem fedik le teljesen a könyvelő büntetőjogi felelősségének eseteit és kérdéskörét, éppen ezért, ha részletesen szeretne tájékozódni a témáról, érdemes egyeztetni kollégáinkkal, illetve érdemes felkeresni egy ügyvédet, aki még bővebb tájékoztatást tud nyújtani ilyen esetekben.