PGM Expert Könyvelés Logó

PGM Expert Igényes könyvelő Szlogen

Hogyan változik az iparűzési adó mértéke településenként?

Attól függően, hogy hol élünk Magyarországon, az iparűzési adó mértéke településenként eltérő lehet. Egy azonban biztos, hogy ez a legszélesebb körben elterjedt és alkalmazott helyi adóforma. Pontosan mit érdemes tudni róla? Miért tér el településenként? Könyvelőirodánk ezúttal tisztába teszi a helyi iparűzési adóval kapcsolatos kérdéseket és fogalmakat.

 

A HIPA - a helyi iparűzési adó fizetése, hova és kinek?

A HIPA, vagyis a helyi iparűzési adó esetében a vállalkozó az állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalati tevékenysége után adót köteles fizetni a helyi önkormányzat részére. Feltétele, hogy a cég székhelye vagy telephelye a helyi önkormányzat területén legyen megtalálható és ott tényleges tevékenységet kell folytatni.

Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
A helyi iparűzési adót az 1990. évi C. törvény a helyi adókról szabályozza.

 

 

Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

  1. § (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2)   Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

  1. a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,
  2. b) bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

(3) *  Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie.

 

Ha a székhely és a telephely (vagy telephelyek) nem egy településen található akkor az iparűzési adót a tevékenység sajátosságainak leginkább megfelelően meg kell osztaniuk a székhelyet szolgáltató és a telephelyet szolgáltató illetékes önkormányzatok között.

 

 

Iparűzési adó megosztási módok

Ha az előző évi iparűzési adóalap 100 millió forint alatt volt akkor vagy a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerét vagy az eszközérték arányos megosztás módszerét kell alkalmazni, azt a módszert amelyik tevékenységre leginkább jellemző.

Ha a tevékenység jellemzően munkaerő igényes akkor a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztást kell választani, ha a tevékenység jellemzően eszközigényes akkor az eszközérték arányos megosztást kell választani.

Ha az iparűzési adó alapja az előző évben meghaladta a 100 millió forintot akkor az ún. komplex módon történő megosztás módszerét kell alkalmazni, amely a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás és az eszközérték arányos megosztás kombinációját tartalmazza.

Az aktuális HIPA kulcsokról a Magyar Állam Kincstár oldalán lehet tájékozódni. Ebből kiderül, hogy a közel 3200 település között 300 olyan település van, amelyen nem vetnek ki a vállalatokra, cégekre iparűzési adót.

 

Mekkora a helyi iparűzési adó mértéke?

A helyi iparűzési adó maximális mértéke az adóalap 2%-a. Ettől az önkormányzatok saját hatáskörüket bevetve eltérhetnek, vagy dönthetnek úgy is, hogy nem vezetik be. Ezzel elősegítik az adóoptimalizálás lehetőségét a helyi vállalkozások számára. Az állandó jellegű helyi iparűzési adó alapját úgy kapjuk meg, hogy a nettó árbevételt csökkentjük az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések és kifizetések értékével, az esetleges kutatási és kísérleti fejlesztésekre szánt közvetlen költségek értékével, illetve a felhasznált anyagköltséggel.

Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó maximális mértéke naptári naponként 5000 forint.

 

 

Csökkenthető a HIPA mértéke, járhat-e adókedvezmény?

Igen. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség keretében amennyiben a következő naptári évben a cég alkalmazottai között létszámbővítés történt az előző évi létszámhoz képest, úgy a vállalkozás jogosult az adóalapja csökkentésére (egyéb feltételek fennállása esetén). Az adókedvezmény összege a létszámnövekmény után adható, 1 millió forint/fő összegig.

 

Mentesülhet-e valaki az iparűzési adó alól?

Mentes az adó alól a szabályozott ingatlanbefektetési társaságról szóló törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság (a továbbiakban e § vonatkozásában: társaság), a Szit. tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás (a továbbiakban e § vonatkozásában: elővállalkozás), valamint a társaság és az elővállalkozás Szit. tv. szerinti projekttársasága továbbá mentes az adó alól a beszerző, értékesítő szövetkezet.

 

A  helyi önkormányzat dönthet úgy, hogy adómentességet vagy adókedvezményt állapít meg annál a cégeknél, akiknél például a vállalkozás adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. További kérdések felmerülése esetén könyvelőirodánk megkeresésével szívesen válaszolunk kedves Ügyfeleinknek és az új érdeklődőknek.

 

Könyvelőink tanácsokkal látják el Önöket, és a legmegfelelőbb megoldásokat javasolva, a cégük adatait nem kiadva megtaláljuk közösen a legoptimálisabb és törvényes módot a HIPA-val kapcsolatban legyen az a KATA, a KIVA vagy a társasági adó hatálya alatt működő vállalkozás.