PGM Expert Könyvelés Logó

PGM Expert Igényes könyvelő Szlogen

Számlázhat –e a katás vállalkozó évente ugyanazon partnernek egy millió forintnál többet?

A válasz : IGEN számlázhat, de… ! Járjuk körbe, hogy milyen feltételek teljesülése esetén teheti ezt meg a katás vállalkozó nyugodt szívvel !

 

A kata adózási mód egyszerűsége, kedvező adózása nagyban megemelte a katát választók számát.  A kisadózó vállalkozónak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy szolgáltatásnyújtását nehogy színlelt, bújtatott munkaviszonynak feltételezze az adóhivatal.

 

Mi is az a leplezett munkaviszony?

Előfordulhat, hogy egyes vállalkozók a bérjárulékokat és a munkatörvény rendelkezéseit kikerülve a velük ténylegesen munkaviszonyban álló személyekkel mint kisadózó vállalkozókkal szerződnek, azaz burkolt munkaviszony valósul meg. Gondoljunk csak bele, jóval kevesebb összeget kell úgy kifizetnie a vállalkozónak ha átvállalja az általa foglalkoztatott kisadózó havonta fizetendő 50 ezer forint értékű adóját mintha bérjárulékot fizetne utána.

Nos, valljuk be… melyik vállalkozó nem gondolkodott el még ezen?

 

A munkaviszonytól való elhatárolás

A kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni, mondja a törvény.

 

Katatörvény 14§ (1)

A kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.

 

Ez azt jelenti, hogy például hiába nevezünk el egy szerződést vállalkozási vagy megbízási szerződésnek, ha annak tartalmában a munkaviszony elemei jelentkeznek.

 

Honnan is jön a vállalkozók között elterjedt 1 milliós szabály?

A katás vállalkozásoknak évente egyszer bevallást kell benyújtatniuk a bevételeikről. Ugyan ebben a bevallásban az 1 millió forint feletti bevételeikről nyilatkozatot kell tenni, részletezni kell a partnerünk nevét, címét, adószámát és a bevétel összegét.

Katatörvény 11. § (5)

A kisadózó vállalkozás az (1)-(3) bekezdés szerinti nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat bármely más személy (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről és címéről, a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.

 

Egymillió forint éves összeget meghaladó számlák esetén a törvény felállít egy olyan vélelmet, hogy a kisadózó és számla befogadója között munkaviszony áll fenn.

 

Katatörvény 14. § (2)

(2) Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében - a (3) bekezdés figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig - vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.

 

E szerint egy adóhatósági ellenőrzés kiindulásként vélelmezi a munkaviszonyt, de ezt az adózónak joga van megdönteni. A bizonyítás tehát a kisadózó vállalkozót terheli !
Az 1 millió forintos bevétel számítása során egy személynek kell tekinteni a kisadózó vállalkozással üzleti kapcsolatban álló személyt és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket.

 

 

A vélelem megdönthető - Adóhatóság szempontjai

Az Adóhatóság az alábbi szempontok közül egynél több -azaz legalább kettő- megvalósulása esetén állapítja meg, hogy a jogviszony nem burkolt foglalkoztatás:

 

 1. A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette.

A tevékenység végzése során a kisadózó alkalmazottal vagy alvállalkozóval dolgozott vagy dolgozhatott volna (meg volt a lehetősége) együtt. Ha a kisadózó vállalkozónál volt bejelentett munkavállaló akkor ennek bizonyítása nem nehéz. Alvállalkozó igénybevétele esetében az alvállalkozói számla, szerződés, teljesítési igazolás bemutatása igazolja a közreműködést. A szerződésbe érdemes bele írni, hogy a tevékenység végzésébe alkalmazott is részt vehet; vagy azt, hogy a kisadózó a tevékenység végzésébe alvállalkozót von be vagy vonhat be.

 

2. A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a megrendelőjétől szerezte.

Ha a kisadózónak több ügyfele is van, és egyikkel sincs 50%-nál több forgalma az összes bevételét tekintve, akkor feltételezhető, hogy nem áll vele színlelt munkaviszonyban. Ennél a feltételnél nincs külön bizonyítási feladat, ugyanis vagy megvan az 50%, vagy nincs. (Kapcsolt vállalkozásokkal való szerződéseket egybe kell számolni!)

 

3. A megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan.

Vállalkozási szerződések esetében a produktum, a végeredmény számít. A megrendelő nem szól bele, hogy a munkafolyamat miként zajlik. Javasolt így beleírni a szerződésbe, hogy a megrendelő nem adhat utasítást a tevékenység végzésére vonatkozóan, vagy  szerződéseinkben egyértelműen fogalmazzuk meg, hogy mi az az utasítási jog, ami  még megengedett és nem minősül a munkaviszony szerinti utasítási, ellenőrzési jognak.


4. A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll.

A  tevékenység végzésének a helyét a kisadózó választja meg, például a saját székhelyén, telephelyén végezi. Azonban sok olyan tevékenység van, amelyet a kisadózó nem tud a székhelyén, telephelyén elvégezni, (például: orvos, tanár, stb.) így ők ezt a feltételt nem tudják teljesíteni.

 

5. A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére.

A megbízási és vállalkozási szerződések feltételezik, hogy a munkavégzéshez szükséges eszközökkel rendelkezik a vállalkozó/megbízott. A szerződés tartalmazhatja is ezt, továbbá érdemes számlákkal is igazolni, hogy a kisadózó rendelkezik saját eszközökkel. Vannak azonban olyan tevékenységek amelyek esetében a megbízó kizárólag a saját eszközeivel való munkavégzést engedi meg. A későbbi félreértések elkerülése érdekében érdemes a szerződésben ezekre kitérni.



6. A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

Munkaviszony esetében a munkavállaló a munkaszerződésében rögzített időtartamban jár be dolgozni, a munkaadójával történő egyeztetés, kérelem alapján tölti a szabadságát. Megbízási vagy vállalkozási szerződések esetében munkaidő meghatározásánál a vállalkozó a saját időbeosztása alapján dolgozik. A megrendelő nem határozhatja meg, hogy mikor végezze a munkát.  

 

A kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve maga a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének legalább 50%-át olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt 36 órát meghaladó munkaviszonyban, vagy főállású vállalkozásban.

 

A másodállású kisadózókra vonatkozik ez a feltétel, akkor ha az 1 milliót meghaladó bevételt nem munkaadójától kapta vagy nem olyan cégtől amellyel  tagi jogviszonyban van. Tulajdonképpen az ebben a pontban írtak a másodállású kisadózók nagy százalékára igaz.

 

Mikor fordul meg a bizonyítási teher?

Természetesen nemcsak az 1 millió bevételt elérő szerződések esetében ellenőrizheti az adóhivatal a bújtatott munkaviszonyt. 1 millió bevétel alatt megfordul a bizonyítási teher, az adóhivatalnak kell bizonyítania a színlelt munkaviszonyt.

 

Összefutnak a szálak

Ugyanis, nem csak a katás vállalkozó tesz nyilatkozatot az ugyanazon partner részére juttatott 1 milliót meghaladó bevételről, hanem a partner is nyilatkozik a katás vállalkozó részére juttatott bevételről. A kisadózó vállalkozó ezt az adatszolgáltatást 02.15-én a KATA bevallásában, míg a megrendelő 03.15-én az évszámmal ellátott K102-es nyomtatványon teszi meg.

 

Sokba kerülhet ha munkaszerződéssé minősítik

Egy vállalkozási vagy megbízási szerződés átminősítése munkaszerződéssé sokba kerülhet, ezért nagyon fontos hogy körültekintően kerüljenek megírásra ezen szerződések. Munkaviszonnyá történő átminősítés esetében a kiszámlázott összeget bruttó bérként veszi figyelembe az adóhivatal és az elmaradt járulékok, szja mellett még jelentős bírásággal sújtja mind a katás vállalkozót, mind a megrendelő partnert.

 

A fentiekre tekintettel javasolt adózási szakember, könyvelő tanácsát, segítségét kérni a szerződések tartalmi elemeivel kapcsolatosan.

Goór Mónika
könyvelő, adótanácsadó