PGM Expert Könyvelés Logó

PGM Expert Igényes könyvelő Szlogen

Az időbeli elhatárolás könyvelése, mi is ez?

A számvitelben kevésbé jártas emberek első hallásra nem is értik, mit értenek a könyvelőink azon, ha az időbeli elhatárolás könyveléséről beszélnek nekünk. Merthogy előfordulhat, hiszen, ha cégünk van, akkor az évközi elért eredmények pontosítását célzó számításokról el kell számolni. Milyen módon? Milyen fogalmakkal találkozhatunk az időbeli elhatárolás könyvelésénél?

 

Ezeket fogja most tisztázni a PGM Expert szakértői csapata, mert nekünk nem célunk, hogy zavarba ejtő beszélgetéseket kezdeményezzünk meglévő és leendő ügyfeleinkkel.

 

Mi az időbeli elszámolás könyvelése?

A bevételeket és a költségeket a cég kettő vagy több éves üzleti történetében olyan arányban kell elszámolni, ahogy az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Beszélhetünk aktív időbeli elhatárolás könyveléséről és passzív időbeli elhatárolás könyveléséről. Az előbbi állományba vétele növeli, az utóbbi elszámolása csökkenti az eredményt.

 

Az aktív időbeli elhatárolás

Az aktív elhatárolás könyvelése tehát növeli adott időszak tárgyeredményét.
Megjelenési formája lehet a bevétel növekedéseként, vagy a költség-ráfordítás csökkentéseként.

 

Itt mutatjuk ki:

 

  • Az üzletünk olyan költségeit, ráfordításait, az adott üzleti év mérlegének fordulónapja előtt, amelyek csak a mérleg fordulópontját követő időszakra számolhatók el. Ilyen például az előre megfizetett bérleti díj, vagy szolgáltatási díj. Ezt át kell vinni a következő évre.

  • Azokat a bevételeket, amelyek ugyan csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra vonatkoznak. Ilyen például a tárgyidőszak kamatkövetelése az adott kölcsön után, aminek a pénzügyi rendezését csak a következő tárgyévben rendeznénk, előre elszámoljuk bevételként.

 


Hogyan kell nyilvántartásba venni az aktív időbeli elhatárolásokat?

Célszerű, megjelölni azokat a bizonylatokat, amelyek nem annak az évnek a terhelő költségeit tartalmazzák. December 31.-ével összesítő nyilvántartást (leltárt) kell készíteni a bizonylatokról, hogy a főkönyvi könyvelés számára könnyen értelmezhetők és könyvelhetők legyenek a tételek. Ilyen például a már említett előre befizetett bérleti díj, vagy a december 31-ig járó kamat, vagy egyéb  követeléseink tárgyévre jutó kamata.

Mi év közben, mikor könyveljük az adott számlát kiszámoljuk a tárgyévre és a következő évre/évekre jutó összegeket, majd a számlát kettő példányban fénymásoljuk. Egyik fénymásolt példány kerül a vegyes napló bizonylatai közé, a másik példány pedig az év végi beszámoló mappába.

 

Mi a passzív időbeli elhatárolás?

A passzív időbeli elhatárolások a tárgyidőszaki eredményre csökkentő hatást gyakorolnak azáltal, hogy csökkentik a tárgyév bevételeit és növelik annak költségeit, ráfordításait.
Tehát passzív időbeli elhatárolás megvalósulhat a bevételek csökkentésével, vagy a költségek és ráfordítások megfelelő növelésével. Hol kell kimutatni?

 

  • A mérleg fordulónapja utáni időszak bevételét képező, vagyis a mérleg fordulópontja előtt befolyt, így elszámolt bevétel. Ilyen lehet az a befolyt bérleti díj, amely a következő évre vonatkozik.

  • Azok a költségek, ráfordítások, amelyek csak a mérlegforduló előtti időszakban merülnek fel, kerülnek kiszámlázásra, kifizetésre. Például a felhasznált közüzemi szolgáltatások díjait a következő évben fizetjük ki.

  • Ide tartoznak a halasztott bevételek is, például az ajándékba kapott javak, hagyatékok, esetleg egy-egy fejlesztésért kapott összeget is többletként kell feltüntetni. Ezekért nem fizettünk semmit, de kaptuk.

 


Hogyan kell nyilvántartásba venni a passzív elhatárolásokat?

Végig kell gondolni, hogy milyen költségekről, illetve bevételt csökkentő tételekről nem kaptunk még számlát december 31-el. Ezekről egy összesítő kimutatást (elhatárolások leltára) kell készíteni.

Ilyen tétel lehet például

  • a telefonszámla,
  • a villanyszámla,
  • a még nem számfejtett prémiumok és jutalékok,
  • könyvvizsgálat díja.


Mi a könyvelés során mindig tételesen végig nézzük a kartonokat, figyelünk a folyamatos ügyletek meglétére; például mind a tizenkettő hónapra könyvelve van-e a villanyszámla – azaz megvan –e a folytonosság, nincs-e esetleg kieső időszak-, vagy a bérleti díj, könyvelési, szakértői díjak, hitelek, lízingek kamatai  stb.

Számba vesszük és elhatároljuk azokat a költségeket amelyek  számlája, egyéb számviteli bizonylata a mérlegzárásig nem érkezett be.

Ügyfeleink és leendő ügyfeleink számára igyekszünk a könyvelés, az egyes adónemek és egyéb pénzügyi kérdések terén folyamatos tájékoztatást és segítséget nyújtani. Éppen ezért híreink és hasznos cikkeink között megtalálhatnak olyan témákat is, mint a behajthatatlan követelés könyvelése vagy válaszokat az egyéni vállalkozások indításával és működtetésével kapcsolatos kérdésekre.