A kisadózó vállalkozók tételes adója 2013-ban került bevezetésre. A kata adózás lehetővé teszi a kisvállalkozások részére, hogy kevés adófizetési kötelezettség mellett a megtermelt nyereséghez könnyen hozzá tudjanak jutni. Kiszámíthatósága, tervezhetősége révén méltán nevezhetjük a kisvállalkozások egyik legjobb adózási formájának. Azonban néhány alaptudnivalót célszerű megismerni vele kapcsolatban, mielőtt választunk.
Katás vállalkozás és a könyvelő.
Valóban nincs szükség utóbbira?
A katát úgy harangozták be, hogy nem szükséges könyvelő hozzá. Az elmúlt hat év tapasztalati ezt megcáfolták ugyanis eléggé sok dologra kell figyelni egy katás vállalkozónak is. A teljesség igénye nélkül felsorolunk pár dolgot, amelyekhez véleményünk szerint elengedhetetlen adózási szakember, könyvelő igénybevétele.
Milyen esetekben elengedhetetlen KATA-s vállalkozónál adózási szakember, könyvelő segítsége?
- bejelentkezők, adatszolgáltatások, változás bejelentők elektronikus elküldése az adóhatóságok részére;
- számla kiállításának kötelező tartalmi elemei, kisadózókra vonatkozó egyéb elemek;
- alanyi mentes áfa határ számítása, figyelése; (évközi belépésnél a kata határ és az alanyi áfa mentességi határ eltérhet)
- alanyi áfa mentes határ átlépésekor teendők;
- alanyi áfa mentes adózó esetében is áfa bevallás elkészítése az eus vagy harmadik országbeli ügyletekről, (pl. Facebook hirdetés számla) ezek szabályainak az ismerete;
- szüneteltetés-, gyed-, táppénz- bejelentése, arányos kata keret számítása;
- pénztárgép köteles tevékenység meghatározása, a pénztárgép megigénylése; számlázó program bejelentése;
- háromféle iparűzési adó választási mód lehetősége;
- ugyanazon partnertől érkező egymillió forintot meghaladó bevételekre tudnivalók;
Ismerkedjünk meg a kata adózás szabályaival - Kik lehetnek katások?
Az adó alanyai:
- az egyéni vállalkozó
- az egyéni cég
- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság
- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság
- az ügyvédi iroda
Az adóalanyiság keletkezése
A kata alanyiság az adóhatósághoz beküldött bejelentő lap kitöltésével jön létre.
Újonnan alakuló vállalkozások már rögtön az alapításkor választhatják a katát, már meglévő vállalkozások év közben is áttérhetnek a kata adózásra. A bejelentkezést bármikor is adjuk be, az a következő hónap első napján jön létre, kivéve az újonnan alakult vállalkozásnál.
(Tehát, ha a következő hónapban katások szeretnénk lenni, akkor teljesen mindegy, hogy a tárgyhó első vagy utolsó napján adjuk be a bejelentőt, mert kata alá csak a következő hónaptól tudunk bekerülni).
Újonnan alakuló egyéni vállalkozó alapításkor a webes ügysegéden kell jelölje (az áfa választására vonatkozó nyilatkozatával együtt), hogy katás kíván lenni. Ha ezt a választást a vállalkozás megalapításakor nem teszi meg, akkor a vállalkozás a személyi jövedelemadó hatálya alá kerül.
Ebben az esetben az egyéni vállalkozó leghamarabb csak a következő hónapban tud katás lenni, továbbá plusz adminisztrációval külön bevallást kell beadnia az szja szerinti időszakra. Egy társaság például bt. alakulásakor a cégbírósághoz beadásra kerülő bejelentkező lapon jelöli az ügyvéd, hogy kata alanyává kívánunk válni.
Ha alapításkor előre nem jelezzük ezt az ügyvédnek akkor a társasági adózás hatálya alá kerülünk be, ahonnan ugyan át tudunk jelentkezni kata alá, de ez már eléggé sok adminisztrációs kötelezettséget von maga után.
Milyen tevékenységből nem származhat bevétele a katásnak?
Katás vállalkozóként nem lehet árbevételünk ingatlan bérbeadásból.
A törvény szövege így szól:
Katatörvény 4. § (4)
Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.
Természetesen, ha nem vállalkozóként, hanem magánszemélyként adunk bérbe ingatlant akkor az megengedett. (Egyéni vállalkozó esetében fontos, hogy jól körül tudjuk határolni, hogy mi számít magánszemély bevételének és mi vállalkozói bevételnek.)
Év végi adótartozás, mit kell tudni róla?
Katába való belépéskor nem kell megvizsgálni az adótartozás tényét. Év végén, azonban fontos, hogy ne legyen százezer forintnál nagyobb adótartozása a katás vállalkozónak máskülönben a kata alanyisága megszűnhet.
A törvény enyhített picit a szigorításon annyiban, hogy ha ez az adótartozás a megszűnésről szóló határozat jogerőre emelkedéséig kifizetésre kerül, akkor a kata alanyiságunk megmarad.
Saját döntés alapján kilépés a katából, hogyan valósítható meg?
Ha úgy döntünk, hogy a jövőben már nem szeretnénk katások lenni, akkor ezt egy bejelentő lap kitöltésével tudjuk jelezni az adóhatóság felé. A kata alanyiságunk a bejelentés hónapjának utolsó napján szűnik meg.
Ha a katából kiléptünk, majd később úgy döntünk, hogy újra be szeretnénk lépni akkor várni kell egy kis időt, ugyanis a kata adóalanyiság a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra ismételten nem választható.
(Például, ha 2018. március 31-el kilépünk a katából akkor legközelebb 2020. január 01-én lehetünk újból kata alanyok.)
Kisadózó vállalkozó adófizetési kötelezettsége
Külön adómérték van megállapítva a főállású és a nem főállású kisadózó részére.
A főállású kisadózó havonta 50 ezer forint tételes adót fizet, a nem főállású kisadózó havonta 25 ezer forintot. Ha a vállalkozásnak egész évben egyetlen forint bevétele sincs, a tételes adót havonta akkor is meg kell fizetni !
A tételes adó nem arányosítható, azaz, ha a kata alanyiság egy adott hónapban egyetlen napra is fennáll, akkor azt teljes egészében kell megfizetni.
Kik nem minősülnek főállású kisadózónak?
Azaz, ha valaki nincs benne a felsorolásban, akkor ő főállású kisadózónak minősül.
Nem főállású kisadózó:
- akinek a katás vállalkozása mellett legalább heti 36 órás munkaviszonya van
- a saját jogú nyugdíjas vagy aki özvegyi nyugdíjasként már a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte
- akik más országban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, a külföldi biztosítottak
- a megváltozott munkaképességűek
- a többes vállalkozói jogviszonyban lévők - azaz, ha a vállalkozó a nem katás cégében megfizeti a főállású társas vállalkozókra előírt járulékot akkor a katás vállalkozásában nem főállású kisadóznak minősül és havonta 25 ezer forint kata adót fizet
- aki nevelőszülőként lesz kisadózó az nem minősül főállású kisadózónak
- aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat
A főállású kisadózók két adómérték közül választhatnak.
Aki nem akar emelt összegű adót fizetni, számára a havi adókötelezettség 50 ezer forint. Ez a havi 50 ezer forint tételes adó 2018-ban 94 400 forint nyugdíj és egészségbiztosítási alapnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy ha például a katás táppénzt igényel akkor az ellátását úgy állapítják meg, mintha 94 400 forint után fizetne járulékot.
Ez az ellátási alap nem túl sok, az olcsóságnak azonban ez az ára. Sajnos a nyugdíjjogosultságra jogosító szolgálati idő is arányosításra kerül, azaz egy év nem 365 napnak felel meg szolgálati idő számításakor hanem csak 250 napnak.
Egy magasabb ellátási alap és teljes értékű nyugdíj szolgálati idő elérése érdekében a főállású kisadózók választhatják azt is, hogy havonta 75 ezer forintos emelt összegű tételes adót fizetnek, és ez alapján 2018-ban 158 400 forintra vannak biztosítva és esetükben egy év ténylegesen is 365 nap szolgálati időt eredményez.
A nem főállású kisadózók a katás jogállásúk alapján nem válnak biztosítottá, hiszen ők valamely más jogállásúk alapján számítanak biztosítottnak.
Bevételi értékhatár és az extra adó mértéke
A kata bevételi értékhatára 12 millió forint, de ezt csak azok a vállalkozások érhetik el extra adó megfizetése nélkül, akik az év mind a 12 hónapjára megfizetik a tételes adót.
Például, ha az év augusztus hónapjában lettünk katások, akkor ebben az évben a kata keretünk ötmillió forint (5hónap * 1 millió forint).
Ugyanígy arányosítani kell az éves kata keretünket, ha valami ok miatt az év egy részében mentesülünk a tételes adófizetési kötelezettség alól, például szünetel a vállalkozásunk, vagy táppénzen, cseden stb. vagyunk.
Ha a bevételünk meghaladja a bevételi értékhatárt, akkor a felette levő részre 40 % extra adót kell fizetni.
A fenti példánál maradva, ha az augusztusban kata alá belépett vállalkozó 7 millió forint bevételre tesz szert, akkor az 5 milliós kata kerete és a 7 millió közötti 2 millió forintra 40% extra adót, azaz 800 ezer forintot köteles megfizetni.
Ez első ránézésre soknak tűnik, de vannak esetek amikor még extra adó megfizetésével is jobban járunk, mintha vállalkozói személyi jövedelemadót vagy gazdasági társaság esetében társasági adót fizetnénk. Ha a katás vállalkozó áfa körbe tartozik, akkor természetesen a bevételek nettó összegét kell figyelembe venni a kata keret meghatározásakor és az éves bevallásban is a nettó összeget jelentjük.
A kapott kölcsönök és kártérítések – kivétel a jövedelempótló kártérítés-, továbbá a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatások nem számítanak bele az értékhatárba.
A bevétel megszerzésének időpontja aznap, amikor azt készpénzben kifizették részünkre vagy jóváírták a bankszámlánkon. (pénzforgalmi szemlélet)
Kata és az iparűzési adó
A katásoknak az iparűzési adóban is van kedvezményük és egyszerűsítésük.
Három lehetőség van az adó számítására vonatkozóan. A választásukat azonban előre kell megtenni. Előre kell megtervezni, hogy melyik adó megállapítási móddal járnak a legjobban.
1. Általános szabályok szerinti iparűzési adó meghatározás
Itt a bevételt csökkenteni lehet anyagköltséggel, eladott áruk beszerzési értékével, közvetített szolgáltatással. Jellemzően, - költségek hiányában- nem ezt a fajta adó megállapítási módot szokták választani a katás vállalkozók.
2. Egyszerűsített adómegállapítás
Éves szinten 8 milliós bevétel alatt van arra lehetőség, hogy a bevétel 80 %-át tekintjük adóalapnak. Például, ha az éves bevételünk 4 millió forint akkor 3,2 millió forint lesz az adóalap és fizetjük meg utána az iparűzési adót, ez 2%-os adót feltételezve (önkormányzatonként eltérhet az adó mértéke) 64 ezer forint.
3. Tételes adófizetés
Ebben az esetben éves szinten meghatározzuk az adó összegét, amely fix 50 ezer forint.
Ha ezt az adó összeget visszaszámoljuk – 2%-os iparűzési adóval számolva- akkor 2,5 millió forintos adóalapnak felel meg. Ha tételes adófizetést választjuk, akkor nem kell bevallást küldeni az önkormányzat részére. (Általános- és tételes adóalap válaszatás esetén azonban kell bevallást küldeni.)
Hogy az egyszerűsített adóalap megállapítási móddal vagy tételes adófizetés választásával járunk jobban azt könnyen ki tudjuk számolni. Ha a bevételünk nem éri el 3 125 ezer forintot akkor jobban járunk, ha az egyszerűsített adóalap meghatározási módot választjuk, 3 125 ezer forint bevétel felett viszont a tételes adófizetés a kedvezőbb.
A kata tehát egy nagyon kedvező adózási forma, ugyanakkor nem biztos, hogy minden vállalkozásnak ez az ideális megoldás. Mindenképpen előzetes számításoknak kell megelőzni az adónem választását.