PGM Expert Könyvelés Logó

PGM Expert Igényes könyvelő Szlogen

Mit kell tudnunk az átutalásos számla kiállításának szabályairól?

A NAV rendszeresen ad ki tájékoztató füzetet arról, hogy milyen új változások, szabályok lépnek életbe a számla, nyugta kibocsátása kapcsán. Ezen előírásokat szeretnénk röviden és világosan összefoglalni, hogy egyszerűbb legyen az eligazodás a számlázással kapcsolatos kifejezések világában. Mai blogbejegyzésünk az átutalásos számla kiállításának szabályaival foglalkozik.

 

 

Mi a számla?

A számla definíciójáról, és a kapcsolódó fogalmakról, szabályokról a 2007. évi CXXVII törvény (Áfa törvény) rendelkezik.

Ha adóalanyok, vállalkozók vagyunk akkor az Áfa tv. számlaadási kötelezettségre vonatkozó szabályai szerint kötelesek vagyunk számlát kibocsátani a belföldön és belföldön kívül – a belföldön kívüli eseteket a törvény részletesen taglalja - ellenérték fejében teljesített termékértékesítéseinkről, szolgáltatásnyújtásainkról a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére. A számlaadási kötelezettség kiterjed a termékértékesítésünk, szolgáltatásnyújtásunk ellenértékébe beszámítandó kapott előlegekre is.

 

A számlakibocsátás kötelezettségének maga a kötelezett vagy a megbízottja tehet eleget.
Ehhez írásban, előzetesen meg kell állapodni a számlakibocsátás elfogadásának módjáról és feltételeiről.

 

 

Mikor állítunk ki számlát?

 

  • Amikor belföldön terméket értékesítünk vagy szolgáltatást nyújtunk
  • Amikor a másik fél előleget fizet ki

Az előlegfizetéshez kapcsolódó számlaadási kötelezettség nem általános.

Nem kell számlát kibocsátani a nem adóalany által fizetett előlegről abban az esetben, ha az előleg összege (mely áfát is tartalmaz) 900 ezer forintnál kevesebb, és a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az előlegről nem kér számlát.

Nem terjed ki továbbá az előleghez kapcsolódó számlaadási kötelezettség az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés ellenértékébe beszámító előlegre sem.

  • Amikor külföldre nyújtunk szolgáltatást vagy értékesítjük termékünket - ezen eseteket az áfa törvény tételesen taglalja.

 

 

Mely esetekben mentesülünk a számlaadási kötelezettség alól?

 

  • Mentesülünk a számlaadási kötelezettség alól az olyan termékértékesítésünk, szolgáltatásnyújtásunk tekintetében, amely a tevékenység közérdekű illetve speciális jellegére tekintettel adómentes, feltéve, hogy az ügyletről ún. számviteli bizonylatot bocsátunk ki. Például nem kell számlát kiállítani a kártérítésről, pénzhelyettesítő eszköz értékesítéséről (pl. ajándék utalványról), a bíróság által megítélt perköltségről stb.

 

  • Áfával számítottan 900 ezer forint értékhatár alatt mentesülünk a számlaadási kötelezettség alól, ha a vevőnk olyan nem áfa alany személy aki az ellenértéket a teljesítés napjáig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri. Ebben az esetben a számlaadás alól mentesülünk, viszont nyugtaadási kötelezettség terhel minket.

 

  • A fentebb már említett esetben, azaz mentesülünk a számlaadási kötelezettség alól akkor is, ha a nem adóalany személy 900 ezer forintot el nem érő előleget fizet és a számla kibocsátását nem kéri. Amennyiben ilyen indokkal mentesülünk a számlaadási kötelezettség alól, a kapott előlegről nem kell nyugtát kibocsátanunk.

 

 

Meddig adható számla?

 

A számlát főszabály szerint az ügylet – Áfa tv. szerinti – teljesítéséig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül ki kell bocsátani.

 

Az ésszerű időt az áfa törvény részletesen meghatározza

 

  • Azonnali számlakiállításra vagyunk kötelezve, ha készpénzzel, vagy készpénzt-helyettesítő eszközzel történt meg a kifizetés vagy készpénzben vettünk át előleget. Kivételt képez ez alól, ha gyűjtőszámlát adunk ki, de erre jogalapnak kell lennie.

 

  • Utalásos számlák esetében a számlát a teljesítéstől számított 15 napon belül (vagyis legkésőbb a 15. napon) ki kell bocsátani.

 

 

Mit kell tartalmaznia egy számlának?

 

  • A számlát azonosító adatokat, azaz a számla kibocsátásának a keltét és a számla sorszámát
  • A számla kiállító adószámát, nevét és címét
  • A termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének a nevét és a címét

A számlát befogadó adószáma akkor kötelező kellék, ha a kiállított számla áfa tartalma eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot, továbbá közösségi ügyletek és belföldi fordított adózású ügyletek értékesítése esetén

 

  • Tartalmazza a termékértékesítés vagy szolgáltatás nyújtás megnevezését, mennyiségét
  • Tartalmazza a teljesítés napját, adó nélküli egységárat, az adó alapját, az adó mértékét, az áthárított adó összegét

A számlán az áthárított adót akkor is fel kell tüntetni forintban, ha az ellenérték külföldi pénznemben kifejezett.

 

  • Adómentesség esetén hivatkozás arra, hogy mentes az adó alól
  • Természetesen ezeken felül még vannak speciális esetek amikor törvényi előírás alapján egyéb megjegyzéseket is fel kell tüntetni a számlán, ilyenek például :

„fordított adózás”; „pénzforgalmi elszámolás”; „önszámlázás”; „különbözet szerinti elszámolás”; „kisadózó”; egyéni  vállalkozó megnevezés; egyéni vállalkozói nyilvántartási szám feltüntetése.

  • Figyeljünk arra, hogy a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítania kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.

 

 

Milyen típusú számlákról beszélhetünk?

Kiállítás módja alapján beszélhetünk elektronikus és papír alapú számláról.

Az elektronikus számlát kiállítani, szigorú szabályok követelményeinek a teljesítése után lehet. Az elektronikus számlát elektronikus formában kell megőrizni, és az elektronikusan megőrzött számla adatokat a jogszabályban előírtak szerint kell egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során rendelkezésre bocsátani.

 

Papír alapú számla esetében megkülönböztetünk:

 

  • nyomtatványonként nyomdai úton előállított számlát
  • pénztárgéppel előállított számlát
  • számlázó programmal előállított számlát

 

A számla magyar nyelven, vagy bármely más élő nyelven kibocsátható. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során – amennyiben az adóellenőrök kérik – az idegen nyelvű számla hiteles fordításáról a számla kiállítójának kell gondoskodni.

 

 

Melyek az átutalásos számla kiállításának szabályai?

Számla kiállításakor a  számla kelte az a nap amely napon a számlát kiállítjuk. A teljesítés napja – főszabály szerint - az a nap, amikor a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás megvalósul. (Természetesen a számla teljesítési idejének a meghatározására is vannak speciális esetek, például a határozott idejű elszámolásokra vonatkozó teljesítési szabályok, előlegre vonatkozó szabályok stb.).

 

A fizetési határidő az a nap amelyben a felek megállapodtak, azaz addig a napig fizethető ki a számla ellenértéke késedelem nélkül.


A számla kifizetésének módja szerint készpénzes fizetésről és átutalásos fizetésről beszélhetünk.

Az átutalásos számlát jellemzően banki átutalással egyenlítik ki, de előfordulhat hogy a felek  mégis készpénzben rendezik  a számla ellenértékét. Utalásos számla kiegyenlíthető készpénzben akkor, ha a felek közötti szerződés azt nem tiltja. Ilyen esetben pénztárbizonylatot kell kiállítani.

 

Miután megtörtént a kifizetés, megkaptuk a számlát, átvesszük és befogadjuk.
A befogadott számlát alakilag és tartalmilag is ellenőriznünk szükséges!

 

A befogadással elismerjük, hogy a tartalma rendben van, a kiállításával nincs semmi kifogásunk. Szerepeltessük könyvelésünkben ezt a befogadott számlát, számoljuk el költségként, illetve ha jogosultak vagyunk rá, helyezzük levonásba annak áfa tartalmát. A könyvelésünkben a törvények alapján csak olyan számla szerepelhet, ami szabályszerűen lett kiállítva.