PGM Expert Könyvelés Logó

PGM Expert Igényes könyvelő Szlogen
nullára leírt tárgyi eszköz kivezetése

Hogyan alakul a nullára leírt tárgyi eszköz kivezetése?

Előfordul, hogy egy cégnek vannak olyan tárgyi eszközei, melyek már nem képezik a cég értékeit, mert nulla értékűek, elhasználódtak, tönkrementek. Hogyan lehetséges ezen nulla értékű tárgyi eszközöket kivezetni a könyvelési nyilvántartásból?

 

Ehhez nagyfokú precizitás kell, vagyis a könyvelőnek az állományi kivételezés folyamatát megfelelően kell dokumentálnia.
Mai cikkünkben a nullára leírt tárgyi eszközök kivezetéséről lesz szó.

 

Mit értünk tárgyi eszköz alatt?

A gazdasági vállalkozásoknál külön definíciót használunk a tárgyi eszközök meghatározására. A tárgyi eszközök nem feltétlenül az alapításnál kerülnek be a cég tárgyi eszközei közé, lehetséges, hogy a későbbiekben egy saját fejlesztés, vagy bővítés, vásárlás alkalmával, vagy akár apportként kerülnek be megemelve ezzel a jegyzett tőke mértékét.

 

Miért van erre szükség?
Mert a tárgyi eszközök léte nem örök életű, amortizálódnak, épp ezért magát az értékcsökkenés mértékét is meg kell határoznunk.

 

Tehát tárgyi eszköznek hívjuk azokat a materiális vagyont képező tárgyakat/eszközöket, amelyek a cégünk munkásságát közvetlenül vagy közvetett úton segítik minimum egy évig, de inkább annál hosszabb ideig. Fontos szempont, hogy a használat idejére nem változtatható az alakjuk, többnyire egy tevékenységhez használják őket.

 

A 2000. évi C. törvény a számvitelről 26§.-a az alábbiak szerint rendelkezik a tárgyi eszközökről:

 

  • A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe

helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.

 

(2)   Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is.

 

(3)   Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó - jogszabályban nevesített - hozzájárulások, díjak (víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.

 

(4) A műszaki berendezések, gépek, járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépeket, erőművi berendezéseket, egyéb gépeket, berendezéseket, műszereket és szerszámokat, szállítóeszközöket, hírközlő berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszközöket, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást.

 

(5) Az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé tartoznak azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás.

 

(6)   Tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható állati terméket) termelnek, és a tartási költségek ezen termékek értékesítése során megtérülnek, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

 

(7) A beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, a (2)-(6) bekezdésben nevesített eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák - még nem aktivált - bekerülési értékét.

 

(8)   Beruházásokra adott előlegként kell kimutatni a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget.

 

 

A vállalkozásunk indításakor is már befektetünk bizonyos tárgyi eszközökbe, melyek tehát az alábbi kategóriába sorolhatóak:

 

  • Tenyésztésre való állatok
  • Ingatlanok és a hozzájuk szorosan kapcsolódó vagyont képező jogok
  • Műszaki berendezések, pl.: munkagépek, céges járművek
  • Egyéb kategóriába sorolható berendezések, felszerelések
  • Beruházások és felújítások
  • Beruházásokra adott vállalati előlegek
  • Tárgyi eszközök értékét helyesbíteni lehet, igazoló dokumentum szükséges

 

 

Hogyan határozzuk meg az értékcsökkenést?

Amikor a vállalatunk számára megvásárolunk egy tárgyi eszközt, tisztában kell lennünk vele, hogy körülbelül mennyi ideig tudjuk használni. Természetesen pontosan nem tudjuk meghatározni az amortizáció mértékét, de nagyjából sejteni lehet azt is, hogy mennyi a hasznos élettartama.


Honnan tudhatjuk?

Az értékcsökkenés a tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke.

A tárgyi eszközünk amortizációja meghatározható a használat mértékétől függően, vagy az évek múlásával lehet számítani arra, hogy minimum elöregedik, korszerűtlenné válik az eszköz. Az értékcsökkenést pénzben is ki lehet fejezni, amit évről-évre el lehet számoltatni. Természetesen léteznek olyan tárgyi eszközök is, melyek értéke évről-évre növekszik, de mi most kifejezetten a nullára leírt tárgyi eszközök kivezetéséről szeretnénk szót ejteni.

 

 

A tárgyi eszközök nyilvántartása

Itt még mindig az értéket képviselő tárgyi eszközökről van szó. A tárgyi eszközöket nyilvántartásba csak úgy tudjuk venni, hogy megfelelő azonosítással rendelkeznek pl. leltári számmal. Ez fontos lehet az olyan apróságnak tűnő dolgok miatt is, mint pl.: a garancia, további értéknövelő beruházások kezelése miatt, vagy a karbantartások időszaka miatt.

 

Ha rendelkeznek megfelelő azonosítással, és a hozzájuk kapcsolódó adatokkal, akkor már tudunk leltározni vagy éppen selejtezni. A selejtezés alkalmával kerül megállapításra, hogy mely tárgyi eszközök használódtak el, vagy a cég termeléséhez már nem tesznek hozzá, feleslegessé váltak.

 

 

A nullára leírt tárgyi eszköz kivezetése selejtezéssel

A selejtezéssel tehát a tárgyi eszközöket szeretnénk kivenni a cég állományából.  

Selejtezéskor beazonosítjuk a tárgyi eszközt, kivezetjük annak könyv szerinti értékét és rendelkezünk az eszköz további sorsáról például annak értékesítéséről, térítésmentes átadásáról, megsemmisítésének módjáról vagy az esetleges hulladék anyag elszámolásról.

Igen ám, ezt viszont megfelelően kell dokumentálni. A vállalkozásnak a számviteli politikájukban rendelkezniük kell a selejtezés folyamatáról. A vállalkozás méretétől, jellegétől függően a selejtezési folyamat önálló selejtezési szabályzatban is ismertethető. A selejtezéshez minden esetben selejtezési jegyzőkönyvet kell elkészíteni, ami olyan adatokat tartalmaz, mint például:

 

  • Kik, mikor és hol selejtezik az eszközöket
  • Miért kell kiselejtezni az adott eszközt? (pl.: rongálódás, elavulás, már nem szolgálja a cég üzleti tevékenységét, feleslegessé vált...stb.)
  • Megfelelően volt-e szemrevételezve az adott tárgyi eszköz?
  • Lehet-e még használni?
  • Selejtezés, kivezetés módja, rendelkezés az eszköz további „sorsáról”

Ha már nem lehet felhasználni semmiféle tevékenységre a tárgyi eszközt, el kell dönteni, hogy mi történjen vele.

A könyvelésben ez úgy fog kinézni, hogy először a tárgyi eszköz bruttó értéke kerül kivezetésre, amit majd szorosan követ maga az értékcsökkenés összegének a kivezetése. A könyvelést egy jól kivitelezett selejtező jegyzőkönyvvel szükséges alátámasztani.

 

Legközelebbi anyagunkban a hiány és a károkozás miatt szükségessé váló eszköz kivezetéseket ismertetjük. Amennyiben további kérdései vannak a tárgyi eszközökkel, amortizációval, leírási kulcsokkal kapcsolatban kérjük keresse irodánkat bizalommal. Könyvelési és tanácsadási szolgáltatásunk keretében számíthat a PGM Expertre !