PGM Expert Könyvelés Logó

PGM Expert Igényes könyvelő Szlogen
KATA adózás

A kisadózó vállalkozások tételes adója, miként alakul?

2019-ben is igen nagy népszerűségnek fog örvendeni a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), ezt a prognózist állították fel az adózási szakemberek 2018 végén. A KATA adózási forma a kisvállalkozások körében igen népszerű, mert viszonylag kevés adóteher befizetésére kötelezi a kisadózót. Kiknek éri meg a KATA adózási forma? Kik tekinthetőek kisvállalkozónak? Ezekre a kérdésekre is választ adunk mai blogbejegyzésünkben.

 

 

Kik a kisadózók és kinek lehet kisadózó vállalkozása?

Az induló vállalkozásoknak érdemes segítséget kérni, hogy eligazodjanak a gazdasági fogalmak, a választható adónemek között. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról a 2012. évi CXLVII. törvény rendelkezik.

 

Ki lehet kisadózó?

 

  • Egyéni vállalkozó olyan magánszemély, aki a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választja
  • Egy egyéni cég vagy Bt. vagy Közkereseti társaság olyan tagja, aki kisadózóként van bejelentve
  • Egy ügyvédi iroda kisadózóként bejelentett tagja

 

A kisadózó vállalkozások tételes adóját választhatja

 

  • egyéni cég
  • közkereseti társaság
  • egyéni vállalkozó, aki jogosult a kisadózó vállalkozások tételes adójára
  • betéti társaság (mely kizárólag magánszemélyekből áll)
  • az ügyvédi iroda

 

Sajnos a Kft-k kiesnek a kisadózó vállalkozások tételes adóját választók köréből.

Azok a kisadózók, akik részt vesznek a kisadózó vállalkozás gazdasági tevékenységében, azoknak a nevét, címét, adóazonosító jelét, társadalombiztosítási számát a kisadózó vállalkozásnak be kell jelenteni az adóalanyiság választásakor. Ugyanezen bejelentéskor nyilatkozni kell, hogy a kisadózó főállású kisadózó lesz-e.

 

 

Ki a főállású kisadózó?

Az a kisadózó tekinthető főállású kisadózónak, aki az alábbi feltételeken kívül esik. Akire a felsoroltak igazak, nem tekinthető főállású kisadózónak. Mik ezek a feltételek?

 

  • Minimum 36 órás munkaviszonyban áll egy héten
  • Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az 1997. évi LXXX. törvény szerint
  • Olyan személy, aki külföldön biztosított
  • Azon személyek, akik 2011. december 31-től I. II. III. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági ellátásban, esetleg rehabilitációs ellátásban részesültek vagy részesülnek (maximum 50 százalékos vagy kisebb mértékű)
  • Nevelőszülői tevékenységet végzők
  • Az EGT tagállamai vagy Svájc területén nappali, közép- vagy felsőoktatási képzésben részesülő személy

 

Tehát főállású kisadózó az, akire a fenti feltételek egyike sem érvényesül.

 

 

Milyen kötelező adóterhe van egy KATA adózási formát választó vállalkozásnak?

A kisadózó vállalkozásnak kötelező tételes adófizetési kötelezettsége van. A tételes adófizetés mellett van százalékos mértékű adózási kötelezettsége is, ami nem fogja mentesíteni a tételes adózás terhe alól.

Tételes adófizetési kötelezettsége van a kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózója (vagy adózói) után, havi 50 ezer Forint vagy választása szerinti 75 ezer Forint (emelt összegű, magasabb ellátási alap), valamint a nem főállású kisadózója után is, havi 25 ezer Forint. A tételes adót minden hónap után meg kell fizetni a következő hónap 12. napjáig.

 

Százalékos adófizetési kötelezettsége akkor van egy kisadózó vállalkozásnak, ha az adott naptári évben meghaladja a rá irányadó bevételi értékhatárt. Egy teljes évben működő kisadózó éves keretösszege 12 millió forint, de például ha csak augusztus 01-i naptól válik kisadózóvá akkor 5 millió forint a bevételi értékhatára. Ugyanígy arányosítani kell az éves kata keretünket, ha valami ok miatt az év egy részében mentesülünk a tételes adófizetési kötelezettség alól, például szünetel a vállalkozásunk, vagy táppénzen, cseden stb. vagyunk.

Bevételi értékhatár átlépésekor a különbözet után 40 százalék extra adót kell befizetnie.

 

 

Milyen bevétel nem számít bele az értékhatárba?

A kapott kölcsönök és kártérítésekkivétel a jövedelempótló kártérítés-, továbbá a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatások nem számítanak bele az értékhatárba.

Ha a katás vállalkozó áfa körbe tartozik, akkor természetesen a bevételek nettó összegét kell figyelembe venni a kata keret meghatározásakor és az éves bevallásban is a nettó összeget jelentjük.

A bevétel megszerzésének időpontja aznap, amikor azt készpénzben kifizették részünkre vagy jóváírták a bankszámlánkon. (pénzforgalmi szemlélet)

 

 

Válasszuk vagy sem?

A kata adózás egy nagyon kedvező adózási forma ugyanakkor nem biztos, hogy mindenkinek ezt kell választani. Fontos és szükséges is mérlegeléseket, számításokat végezni.

 

Például, egy induló vállalkozó a kezdeti időkben kevesebb bevétellel, ugyanakkor indulási és egyéb költségekkel bőven rendelkezik. Ha ennek a vállalkozónak van máshol pl. heti 36 órát elérő munkaviszonya, akkor elképzelhető, hogy jobban jár személyi jövedelemadó, vagy társasági adó megfizetésével mint a havonta fizetendő kisadózó vállalkozók  tételes adójával.