Gyakran merül fel kérdésként a vállalkozók, adószámos magánszemélyek körében, hogy kötelesek-e pénzforgalmi bankszámla nyitására és hogy egyáltalán mit is jelent a pénzforgalmi bankszámla. Blogbejegyzésünkben első körben ezt a témát járjuk körbe, majd rátérünk a készpénzfizetési korláttal kapcsolatos tudnivalókra.
Pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség
A 2017. évi CL. törvény (Art.) szabályozza a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók körét. A törvény alapján a belföldi jogi személyeknek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyeknek, ideértve az egyéni vállalkozót is legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.
Az alanyi mentességgel rendelkező egyéni vállalkozónak nem szükséges pénzforgalmi számlát nyitni, azonban az alanyi mentes kft-nek már szükséges pénzforgalmi bankszámlával rendelkeznie.A pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek kötelesek az adószámuk közlésétől számított 15 napon belül a pénzforgalmi bankszámlájukat megnyitni.
Mit nevezünk pénzforgalmi bankszámlának?
A pénzforgalmi számla fogalmát a 2009. évi LXXXV. törvény szabályozza, amely szerint a pénzforgalmi számla az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott. A bankkal szerződéskötés történik, pénzforgalmi számla megjelöléssel nyílik meg a bankszámla.
A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezettek kötelesek pénzeszközeiket – készpénz kivételével- pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmukat ezen a számlán bonyolítani. Az adófizetési kötelezettségüket is erről a számláról kell bonyolítaniuk.
Kinek kell bejelenteni a pénzforgalmi bankszámla nyitását a NAV felé?
A pénzforgalmi számla nyitását a pénzforgalmi szolgáltató, azaz a bank teljesíti a NAV felé.
Ha a pénzforgalmi számla nyitására köteles adózó nem teljesíti számlanyitási kötelezettségét akkor szankciókra számíthat. A NAV a mulasztási bírság kiszabását megelőzően 15 napos határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel az adózót. Ennek eredménytelen letelte után az általános mulasztási bírságmérték kerül alkalmazásra, azaz a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
Mikor van mégis a vállalkozónak jelentési kötelezettsége?
Ha a gazdasági társaság külföldi pénzintézetnél is rendelkezik bankszámlával akkor valamennyi érvényes számlaszámát, a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját köteles bejelenteni az adóhivatalhoz.
Készpénzfizetés korlátozása - Kikre vonatkozik a készpénzfizetés korlát és mennyi a határa?
Az Art. 114. §-a 1,5 millió forintban maximalizálja a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók között szerződésenként és havonta készpénzben kifizethető ellenérték összegét.
A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés áfával növelt ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legalább másfél millió forint összegben teljesíthet készpénzfizetést.
Mi tartozik bele az 1,5 milliós készpénzfizetési korlátba?
Ha mindkettő fél pénzforgalmi bankszámla nyitására kötelezett, akkor a korlátot alkalmazni kell.
Azonban, ha csak az egyik fél köteles pénzforgalmi bankszámla nyitására és a másik fél nem, akkor az ügylet nem tartozik a készpénzfizetési korlátba. Például ha a másik fél egy külföldi társaság, vagy magánszemély akkor nem kell a készpénzfizetési korlátot vizsgálni.
Amennyiben az ügyletre az 1,5 millió forintos szabályt alkalmazni kell, úgy meg kell nézni, hogy az adott partnerrel hány szerződésünk van, illetve havonta mennyi kifizetés történik készpénzben. A korlátot szerződésenként kell nézni, ezen belül pedig hónaponként !
Ha a felek ugyanazon szerződéses ügyleteiket - az 1,5 milliós korlát kikerülése érdekében- több szerződésbe foglalják és ez bizonyíthatóan nem a rendeltetésszerű joggyakorlás miatt történt akkor az ilyen ügyleteket egy szerződésnek kell tekinteni !
Mi minősül készpénzfizetésnek?
A bankjeggyel és érmével történő fizetés minősül készpénzfizetésnek.
Nem minősül készpénzfizetésnek ha legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla jóváírás vagy terhelés.
Ennek megfelelően, mivel a készpénzfizetéshez az egyik fél részéről pénzintézeti kiegyenlítés kapcsolódik, nem minősül készpénzfizetésnek például, ha az értékesítő bankszámlájára szóló készpénzátutalási megbízással (csekkel) kerül feladásra készpénz, vagy ha az értékesítő bankszámlájára, az értékesítő bankszámláját vezető banknál történik a tartozás kiegyenlítése készpénz befizetésével vagy, ha a banknak adott rendelkezés alapján a vásárló bankszámlájáról az értékesítő, a jogosult részére történik készpénzkifizetés a tartozás kiegyenlítésére.
Tehát például nem szankcionálható, ha a szerződő partnerek úgy határoznak, hogy mindketten elmennek személyesen a bankba és a kifizetést teljesítő személy az értékesítő pénzforgalmi bankszámlájára teljesít készpénzbefizetést, majd ezt a jogosult azonnal kiveszi a számlájáról készpénzben.
Mi számít bele az 1,5 milliós értékhatárba, azaz mi minősül ellenértéknek:
- Amennyiben áfával terhelt a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás úgy az áfával növelt bruttó összeg. Devizás kiegyenlítés esetén az MNB kifizetés napján megadott árfolyamán kell forintosítani
- A foglaló
- Amennyiben a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor az értékhatár megállapításánál ezen szerződéses ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani
- A kölcsönszerződés alapján a kölcsönvevő által fizetett kamat beleszámít, de a nyújtott kölcsön nem számít bele, mert az nem minősül ellenértéknek.
- Nem számítanak bele azon ügyletek sem amelyeket nem szerződésszerű teljesítés ellentételezéseként szerzünk pl. kötbér, késedelmi kamat, kártérítés)