Már jócskán benne vagyunk 2019-ben, de a téma még mindig aktuális, hiszen 2019. január 1-jétől változott az alanyi adómentesség felső értékhatára 12 millió Forintra. Mai témánk az alanyi adómentes számla kiállításához kapcsolódik.
Végigvesszük, mi az alanyi adómentesség - ezt a témát érintettük a Kisadózó vállalkozások tételes adója című cikkben - kik igényelhetik, és mi történik, ha túllépjük az adott naptári évben a 12 millió Forintot?
Mit jelent az alanyi mentes státusz?
Az alanyi mentesség személyhez fűződő mentességi forma annyiban, hogy nem a végzett tevékenység, hanem az adóalany státusza hozza magával az adómentességet. Az alanyi adómentes is alanya az áfának, így kötelezve van az áfa törvényben előírt bizonylatok (számla, egyszerűsített adattartalmú számla, nyugta) kiállítására.
Az alayi áfa mentes adóalanyok az értékesítéseik után nem számítanak fel áfát, ugyanakkor beszerzéseik tekintetében sem igényelhetik vissza az előzetesen felszámított áfát.
Kik választhatják az alanyi adómentességet?
Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan nem haladja meg a 12 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. További feltétel, hogy alanyi áfamentességet csak a belföldön gazdaságilag letelepedett adóalanyok választhatnak.
Tevékenységét kezdő adóalany esetében nem értelmezhető az előző évi bevétel, így esetükben a várható árbevételi értékhatár vizsgálandó.
Kinek érdemes alanyi áfamentességet választani?
- akiknek a bevételei jóval meghaladják a költségeiket
- akik beleférnek az alanyi mentesség értékhatárába
- akik nem eszközölnek jelentős beruházásokat, készletbeszerzéseket
- akik jellemzően magánszemélyeknek vagy tárgyi mentes tevékenységet végzőknek értékesítenek
Az alanyi mentesség alá nem tartozó ügyletek
Vannak olyan esetek – a főszabálytól eltérően - amikor az alanyi mentes nem járhat el alanyi mentesként. Az áfa törvény 193. §-a részletesen felsorolja az ilyen ügyleteket. Például:
- közösségen belüli termékbeszerzés,
- termékimport,
- külföldön teljesített szolgáltatásnyújtás,
- termékmozgatás más tagállamba
- ingyenes termékértékesítés, ingyenes szolgáltatásnyújtás
- fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék beszerzése belföldön nem letelepedett adóalanytól
- új közlekedési eszköz értékesítése a Közösség más tagállamába
(A felsorolás nem teljes körű)
Az alanyi mentesség alá nem tartozó ügyletek ugyanolyan adómértékkel adóznak, mintha nem lenne alanyi mentes az értékesítő.
Például a külfölditől igénybe vett szolgáltatás után az alanyi mentes adóalanynak - hasonlóan az áfa körös adóalanyhoz - áfát kell fizetni. Fontos ugyanakkor, hogy az alanyi mentes státusz miatt adólevonási jog ebben az esetben sem illeti meg!
Ebben a kérdésben egy személyes konzultáció keretében segítünk kideríteni, hogy az Ön vállalkozása megfelel-e az alanyi áfamentesség választás feltételeinek, továbbá azt is, hogy érdemes –e választani az alanyi adómentességet. Az általános szabályokat röviden ismertetjük, de jó tudni, hogy érdemesebb a kérdést pontosan megvizsgálni.
Az értékhatárba nem számítandó bevételek
A 12 milliós értékhatárba nem számítandók be a következő ügyletekből származó bevételek:
- tárgyi eszköz, immateriális jószág értékesítése
- új közlekedési eszköz értékesítése a Közösség más tagállamába
- építési telek értékesítése
- még használatba nem vett ingatlan értékesítése
- új ingatlan értékesítése, ha a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően / a használatbavétel tudomásulvételi eljárástól az értékesítésig vagy az egyszerű bejelentés alapján létrehozott ingatlannál az egyszerű bejelentés megtörténtétől számítottan az értékesítésig 2 év még nem telt el
- a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel „tárgyi” adómentes tevékenységek bevétele
- áfa törvény 86. § a)-g) pontokban szabályozott (a biztosítási, banki, befektetési alapkezelői és értékpapír, részesedés értékesítési) „tárgyi” mentes tevékenységekből származó bevétel, feltéve hogy csak kiegészítő jellegű tevékenység
- kompenzációs felárat alkalmazó mezőgazdasági tevékenység bevétele
Alanyi mentes által teljesített ingatlan-béreadás bevétele
Gyakran felmerül kérdésként, hogy miként kezelje az alanyi mentes az ingatlan bérbeadást.
Az alanyi mentesség az adóalany valamennyi ügyletére kiterjed. Az alanyi-mentes időszak alatt történő bérbeadás adómentesen történik, levonási jog nélkül. Az ingatlan-bérbeadásból származó bevétel az alanyi adómentesség választására jogosító bevétel számításakor figyelembe veendő, azaz beleszámít a 12 milliós értékhatárba.
Mennyi az alanyi adómentesség felső értékhatára 2019-től?
Aki az alanyi adómentességet választja, annak a felső értékhatár 12 millió forint lett 2019 január elsejétől. Ez azt jelenti, hogy nem haladja meg a felső értékhatárt sem a tárgyi naptári évet megelőző naptári év tényleges bevétele, sem pedig a tárgyi naptári évben várható bevétele.
Ez az értékhatár természetesen időarányosan számítandó.
Az értékhatár számításánál az általános forgalmi adó nélküli ellenértéket kell alapul venni.
Mi történik, ha elérjük az alanyi adóérték felső határát- hogyan kell számlát adni?
Ha az adóalany túllépi az alanyi mentességre jogosító összeghatárt, elveszíti alanyi mentességét. Az adómentesség már arra az értékesítésére sem vonatkozik, amellyel túllépi az értékhatárt.
Amint eléri az adózó alany az alanyi adómentesség felső értékhatárát, onnantól:
- A termék értékesítésekor vagy szolgáltatás nyújtásakor kiállított számlákra fel kell számítani a megfelelő áfa kulcsot, vagyis innen a termékünk vagy szolgáltatásunk áfa köteles lesz.
- Jelentsük be, hogy elértük és átléptük az alanyi adómentesség felső határát 15 naptári napon belül a NAV-nak. A számlát már akkor úgy kell kiállítani, mikor átlépjük a 12 millió Forintot, hogy felszámoljuk rá az áfát.
Amennyiben az értékhatár átlépése következtében szűnik meg az alanyi adómentességünk, úgy nem igényelhetjük ismét a megszűnés évét követő második naptári év végéig. Ezt azt jelenti, hogy ha átlépjük 2019-ben az alanyi adómentességet, akkor a legközelebbi év, mikor újra megigényelhetjük az 2022. január elseje. Arra azonban figyeljünk, hogy a megigénylést már 2021 év végén meg kell tenni.
Hogyan állítja ki a számláit, aki alanyi adómentességet élvez?
Korábban már említettük, hogy az alanyi adómentesség felső határáig a számlákat úgy állítjuk ki, hogy az áfát nem számoljuk fel a partnereknek. Azonnali készpénzfizetéssel teljesített értékesítésekről – ha a magánszemély vevő nem is kér számlát- nyugtát mindenképp ki kell állítania. Nem készpénzes vagy nem azonnali készpénzes ügyleteit számlával kell teljesítenie. A számlák kiállításánál alanyi mentes kifejezést jelölni szükséges. A számla áfa %-ot tartalmazó sorába AM megjelölést írunk, az áfa összegét pedig üresen hagyjuk.