Amikor új munkahelyre megyünk akkor a foglalkoztatóval bruttó munkabérben állapodunk meg. Ugyanakkor minket - jogosan - leginkább az foglalkoztat, hogy a bruttó bérnek mennyi a nettója, mennyi fizetés, szabadon elkölthető összeg érkezik hónapról hónapra a bankszámlánkra.
Ebben a cikkben utánajárunk annak is, hogy mit is jelent pontosan a bruttó és a nettó munkabér.
Mit is jelent a bruttó és a nettó munkabér?
A munkaszerződésekben, megbízási szerződésekben mindig a bruttó munkabért határozzuk meg.
Első lépésben nézzük meg mit értünk bruttó bér alatt !
A bruttó bérnek több összetevője van :
- Alapbér, ami az elvégzett munkáért járó összeg. Az alapbér lehet időbér vagy teljesítménybér
- Pótlékok - éjszakai bérpótlék átalány, műszakpótlék, vasárnapi pótlék, rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék,
- Ügyeleti és készenléti díjak,
- A le nem dolgozott időre járó bér: betegszabadságra és szabadságra járó távolléti díjak, fizetett ünnepre járó,
- Egyéb bér (13. havi fizetés).
- Prémium az előre kitűzött feladat jó teljesítéséért jár .
- Jutalom a munka utólagos értékelése alapján jár.
Az éves magánszemély személyi jövedelemadó bevallásunknál is a bruttó munkabérünkről adunk számot az adóhivatal részére.
Mit jelent a nettó bér?
A nettó bér az a bér, amit az alkalmazott ténylegesen kézhez kap, amit a munkaadó átutal a dolgozó bankszámlájára, vagy átad készpénzben.
Nettó bér = bruttó munkabér - különféle járulékok és adók
Érdekesség, hogy hitelfelvétel esetén a nettó bér lesz az az összeg, amit figyelembe vesznek. Eszerint dől el, hogy mennyire vagyunk hitelképesek, fogjuk-e tudni vállalni a havi kötelező törlesztőrészletet. Vagy például ha egy házaspár elvált, a gyerektartás megállapításakor ugyancsak nettó jövedelem alapján dől el, mennyit kell fizetni.
A következőkben nézzük meg, milyen járulékok és adók levonása után határozódik meg a bruttóból a nettó fizetésünk.
A bruttó munkabérek adóterhei két fő csoportba sorolhatók:
- a munkavállalót terhelő adók és járulékok, valamint
- a munkáltatót terhelő adók és hozzájárulások.
Munkavállalókat terhelő járulékok, adó:
- 15 százalék személyi jövedelemadó (szja),
- 10 százalék nyugdíjjárulék,
- 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék
Munkaadót terhelő adók, hozzájárulások
- 19,5% szociális hozzájárulási adó
- 1,5% szakképzési hozzájárulás
Mind a munkaadó, mind a munkavállaló által fizetendő adók, járulékok –a különféle jogszabályokban foglaltaknak megfelelő esetekben - csökkenthetőek.
A következőkben nézzük meg, milyen kedvezményekkel csökkenthető a munkabérből fizetendő személyi jövedelemadó összege !
Személyi jövedelemadót csökkentő kedvezmények
A kedvezmény az az összeg, ami a személyi jövedelemadó alapot csökkenti. A kedvezmény a bruttó munkabért csökkenti, és ez által kisebb összeg után kell szja-t fizetni ami egyben azt is jelenti hogy magasabb lesz a dolgozó nettó bére.
- Családi adókedvezmény
A családi adókedvezmény esetében kedvezményezett eltartott:
- Az a gyermek, aki után családi pótlékot folyósítanak,
- a legalább 91 napos magzat
- az, aki a családi pótlékra saját maga után jogosult,
- illetve a rokkantsági járadékot kapó magánszemély.
A családi adókedvezmény mértéke 2019-ben:
- 1 eltartott esetén havonta 10 000 forint gyermekenként ( 66 670 forint a kedvezménykeret)
- 2 eltartott esetén havonta 20 000 forint gyermekenként (133 330 forint a kedvezménykeret gyermekenként)
- 3 vagy több eltartott esetén 33 000 forint gyermekenként (220 000 forint a kedvezménykeret gyermekenként)
- Az első házasok kedvezménye
Az első házasok kedvezményére az a házaspár jogosult, aki 2014. december 31-ét követően kelt egybe és legalább egyiküknek ez az első házassága. A házasságkötés követő 24 hónapig jár.
A házastársak együttesen havi 5 000 Ft adókedvezményt vehetnek igénybe. (33 335 forint kedvezménykeret)
- Személyi kedvezmény
Azok a magánszemélyek minősülnek súlyosan fogyatékosak, akik olyan betegségben szenvednek, mely a vonatkozó kormányrendelet szerint (335/2009. (XII. 29) súlyos fogyatékosságnak számít, valamint akik fogyatékossági támogatásban vagy rokkant járadékban részesülnek.
Az összevont adóalap adója csökkenthető a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától kezdődően, havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel, ez 2019. évben havonta 7 450 forint.
Megemlítjük, hogy vannak olyan esetek is, ahol adó-, vagy járulékmentesség érvényesül, pl. saját jogú nyugdíjas munkavállaló esetén nem keletkezik pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség.
A bruttó fizetés hány százaléka a nettó összeg?
A fentebb részletezett munkavállalót terhelő járulékok ismeretében elmondhatjuk, hogy a bruttó munkabérünk körülbelül egyharmad részét vonják le, ami a teljes fizetés 33,5%-a. Magyarul ez annyit jelent, hogy a bruttó bérünk 66,5 %-a lesz a nettó fizetésünk összege. (Ezen százalék meghatározásánál nem lett számolva egyéb adó és járulékkedvezmények összegével.)
A bérszámfejtő által kiadott havi fizetési papírral nyomon tudjuk követni a változásokat. Ezen a bérpapíron lesz részletesen feltüntetve, hogy mennyi a bruttó jövedelmünk, és abból mik kerültek levonásra, mire kézhez kapjuk a nettó jövedelmünket. A bérpapír tartalmazza továbbá azon béren kívüli juttatásokat is amelyet a munkavállaló a munkabérén felül kaphat.